most

agymosottan jó, Kiscsen hazajött, Zokni megugatta a hintóról cukorkát dobál Mikulást, Pk kényeztetget, a városban sok sok fény, díszítés, és otthon is, szülők rendben, ilyen nyugalmas időket kérek, sokat

és aláfestésnek VV5 az egyik srác köszön a Mikulásnak, jónapot, toljon meg egy csónakot

Mi nyerítünk, felkínálom egy hasonló poénért a csokimat, kis gondolkodás, Kiscsen: én építkezésre fordítom, jónapot, szarom le az alapot! fújjon reá purhabot -  ordítom én, elosztjuk a csokoládét, pk szokás szerint fejcsóvál, röhög, s dicsér minket: dehülyékvagytok.

udvarias

Gyomán mivel a járdán nem volt senki, kiugrottam az autóból, s berohantam a lottózóba: jónapotkívánok valaki meg tudná mondani hol van a Berzsenyi utca?

szőrös ember kicsoszog, s felveszi a fal mellől a bringát: elvigyelek????

papás

Papa:

bevonulnak ezek a politikájukkal kérlek mindehová - a női wécétől az állatkertig.




Majd pedig Kiscsennek címezve:   Drága lánykám - az új körmeiddel simán be tudtál kanyarodni a sarkon?
Igen, viszonylag könnyen Papa. Tudod, ha nem ment volna, reszelek le belőle.

karácsonyí áhítat

karácsonyi áhítat és a biztonsági őrrel való kommunikálás pedig folytatódott hétvégén...

először is egy akciós mikulásvirág megvásárlásával ... amikor kivettem a celofánból a virág tövénél fogva, kijött gyökerestől a cserépből, beborítva a konyhát földdel, meg hát a körmeim alját is... újra betömögettem a cserépbe földestől, kis káromkodás, takarítás, s indulhattam is masszázsra.

másnap már jobban lógott, mint egy kókadt fasz ... elindultam hát virágföldért...gondoltam lesz kis zacskóban, a harmadik helyen, a pennyben volt, húszliteres. nagy levegőt vettem, s felhajítottam a pénztári szalagra, s már ott is volt a múltkori biztiőr, röhögve, hogyaszonnya: na most hogylesz keziccsókolom? se kocsi, se kosár, meg gondolom nehéz és én viszem ki? :-)  nem, nem, ezt most azértis én viszem ki... és kivittem, amikor felmértem, hogy a jobb oldali ülésre nehéz lesz bedobnom, hát a vezető ülésre tettem, majd pedig ráültem.  talpig illetve combig kis feketében :-) úgy éreztem magam lányok, mintha kamiont vezetnék.

pedig dehogy.

holdviola

tavaly tél elején kaptam valamikor pk-tól (miután egyszer Kiscsennel rávisítottunk, hogy milyen gyönyörűséges)  - ma reggel nem rádiót kapcsoltam az autóban, hanem cd-t, s hosszú idő után ez szólt

http://www.youtube.com/watch?v=D2RfS072rxU&feature=related


a dolgok mindig a helyükre kerülnek gyerekek. minden, és mindenki, oda ahová tényleg való.

( a szivárvány örömet okoz - de pont olyan hamar eltűnik. ) mint ahogy minden sírásnak vége szakad egyszer.

s minden görénységnek.

és

nem tudom, ez még a tegnapihoz tartozik e vagy már mai

reggel PK feljön a kutyaetetés után, majd  érdeklődik félhétvannyuszika és te már négykézláb törölgetsz? tiszta udvar rendes ház morrantam oda, majd megkérdeztem mintegy mellesleg - mikor értél haza éjjel? 11 felé - együtt vacsoráztunk nem emlékszel? :-)   hát nem.

hát

elmesélem nektek a tegnapi igen figyelmes napomból néhány részletet

reggel ... letettem a kezemből a hajpuhítós spayt persze fújás után, látom kék - nebazd kék? az a hasonló flakonban lévő fertőtlenítő, a hajspray rózsaszín - befújtam hát azzal is (legalább tuti nem leszel ma tetves - by Blue)

ebéd után hazarohantam tusolni, átöltözni - a délutáni pisilésnél derült ki, hogy a bugyis csipkeoldala került a seggembe, a pamutbetétes rész a derekamra - bravo

késő délután többek között a Penny Marketben brillíroztam. Telepakoltam a piros gurulós kosarat (mert a kocsibadugni miért is lett volna nálam százas?) befőttel...miközben csak tejért mentem, táska nélkül. A pénztárosnő már figyelmeztetett, hogy a piroskosarat nem vihetem ki az üzletből...kedves, bolondokhoz szóló hangon nyugtattam meg, hogy majd megoldom... fizettem, és elhúztam a kosarat a kijáratig, majd "valamit"  letéve a pakolós pultra, megejtő mosollyal érdeklődtem a biztonsági őrtől nem vihetném e ki MÉGIS a kosarat... azt mondta, legnagyobb bánatára nem ... mondtam, akkor legyen kedves ittmaradni, míg az egyik részt kicipelem, őrizze a másikat, míg kiszaladok az autóhoz...itt villant néki a fény, s azt mondta, nézze kedves, kikísérem a kocsijához, s majd én visszahozom a kosarat, mondtam, kiváló a megoldás, tetszik, mehetünk... kimentünk, bepakoltam, majd elkezdtem visítani, hogy mostmeg akkor hol a kocsikulcs??? röhögve szólt, hogy az ülésre dobtam, az üvegek alatt nézzem meg... a kedvességéért cserébe meghallgattam nbéhány történetet, hogy ő mikor hol, s mit felejtett, meg még egy katonaságit is, közben visszavitTÜK a kosarat az üzletbe... és milyen jól is tettük - hiszen amíg én a biztonság őrével csavegtem, addig az én szép piros pénztárcám végig a pakolóspulton árválkodott, ő volt az a valami amit távozás előtt odatettem :-) tehát itt jött még néhány vicces történet az őrtől

majd úgy gondoltam, hogy talán aznap már nem csinálok semmit, hacsak tévénézés közben el nem baszom még a távirányítót is, esetleg a tévét.

lépcsőn

haladunk le, hátam mögött néhány fokkal a Papa
mögöttem még valaki - aki egyfolytában óbégat egy telefonba - derül ki, mikor azt mondja: most leteszem, mert sűrűsödünk a lépcsőn és alig férek el

hátrapillantok megrovó képpel, jézusmáriaszentjózsef, a valaga meg akkora mint egy dupla ólajtó

méghátrébbpillantok, Apám lehajtott fejjel nyüsszög, a röhögés rázza, ránézek, s elvigyorodom

ez a szép a vérvonalban gyerekek, egyáltalán nem kellett semmit szólni akkor

Gyertyák

Érte égnek körülöttem.

A lányért, aki mindig belelátott a mókusos pólójába.




Nyúl, nyulak szaladgáltak körülöttem tegnap hazafelé... mit nyulak, nyúlcsordák - Te küldted őket elköszönni...
Ma talán már képes leszek sírni is, hogy kijöjjön belőlem ami fáj.
Tegnap csak csendes mosollyal néztem a nyulakat.


s jöjjön a közhely: csak az hal meg, akit elfelejtenek. élni fogsz.

névadás (bmeg)

kisebbségnél, nem messze.

és akkor figyelj Kiscsen, az új gyerek neve: Varga Penelopé

bruhaha hát kérdés az hogy lopé?

szolgálati

bejegyzés, melynek nem az a lényege, hogy  kollégám soha meg nem öregedő öntudatos lánykákat külsejével is megszégyenítő aranyvirágnak nevezett - hanem az, hogy tegnap miután a fos anyagi helyzet végett mégiscsak visszatettem a polcra a hallovínes nagy narancssárga tökömet, a pénztártól egy kurvaéletbenehogymáreztse gondolattal visszamentem érte, s most reggel rávigyoroghattam, ahogy ott biggyeszkedik a teraszon a mindenkori helyén

pk pedig irdalan érzelmeket fektet a kapcsolatunkba, hogy mosolyt varázsoljon néha az arcomra, időnként sikerül is neki - de utána eszembe jut a hit, a hitvallás, egy olyan munkakör,  amelyben picsánrúgással járhat ha a vendég szobájába osonunk - az hogy mélyen hívőnek valljuk magunkat, s közben tök egyenesen szembemegyünk a tanítással, s meg is magyarázzuk magunknak, eme "segítségért" várunk köszönetet, pedig megvolt az, amikor a takaró felemelkedett, mert akkor te is kaptál valamit vagy mi - és megmagyarázod, hogy segítettél, de össze van itt kuszálva valami feleim, a segítségért cserébe nem kell lucskos bugyit varázsoltatni meg egyebeket, s ha már varászoltatjuk, nem kell segítségnem venni eme cselekményeket, hanem a mély hittel szembemenő több ízben és több területen elkövetett csalásnak - miközben a másik megvilágosodott mi hiányzik otthonról, de rájött, hogy hiába keresi másfelé ha egyszer otthon akarja érezni - miközben már bülbülszókkal körbe lett vonva, akaratok lettek leírva melyre nem igazán reagált -  tényleg gyenge volt

mely olyan típusú volt, hogy minden lehetséges pályán úgymind. kolligh. hitokt. anya és feleség - akármilyen kedves is a delikvens - hiteltelenné tette a tevékenységét

akármely posztról ki lenne rakva az események ismeretében

de én hallgatok

mert ennek nem ez a lényege - mindenki számoljon el a saját istenével

én az enyém elé takarosan állok - s nem azért mert elmagyarázom magamnak, hogy takarosan állhatok

hanem azért mert nem mászkáltam szembe mindennel, ami bizonyos életszeletekben etikus

húdemérgeslett végül ez a szolgálati közlemény - meg szomorú

s még s ezt tanuld meg, s tanulja meg mindenki ez itt a tanítás az én istenemé


"A szerelemről szóló  sima szavak könnyen folynak, mindig vevőre találnak
csábítóan csomagolva, csábítóan meztelenül, jó vadászterület a kalmároknak...

A sima szavak simán gurulnak egyik embertől a másikig, simogatják az ujjakat s az ajkakat

- s a lényeg feleim - !!

Adj nekem inkább kemény szócserepet, amely nem eladó
megkapaszkodunk benne, és tartani fogjuk magunkat, megsebzett ujjakkal, de együtt.


Na én ezt adom. Évek óta. S ezért van valami, ami soha nem volt a tiéd. S ami másé sem lesz. És nem is volt soha.

Éltessen

Isten, az enyémé Lánytestvér.
Az őszinteségé és a hűségé, nem pedig az ájtatos - közben pedig hazug csalásé - nem a hűtlenségé. Szeretnék Neked minden ehhez kapcsolódó jót kívánni.

Nagyon sok szeretettel: Csen

lányok

ha valaki ügyesebb, s talál egy részletesebb Deák Ferenc családfát, mint amit  én találtam, kéremszépen....

Kellene nekem benne legyen Kehidai Deák Ilona, s az ő édesapja kehidai Deák Vilmos.

Az említett igazi nagymama volt.

mondatok+múlt

tegnap kaptam egy gumimacit Pankától a szomszéd kislánytól...
megkért rá, hogy pk székében egyem meg :-)

---


2 kiló fogyás kell még ahhoz a súlyhoz, amikoris (mondjuk 20 éve) az azóta holt fotós becsengetett csüngő nyállal. Fotózni jöttem Csent...
a feleségem fürdik, nem ér rá
akkor a habban, a habban!
ne akarja zavarni, távozzon. majd felhívja... mondta a férjem, ki azóta ott zavargathatja ezt az urat a másik világban

most mosolyogva gondoltam rátok gyerekek odalátszik?

mondatok

a cukrászdában:


fagyit kérsz?
igen
hányat?
hányat? akkor köszönöm inkább nem


(mert óvatos is vagyok)

mondatok

és a legszebb dolgot mondta, amire jó felébredni
megkérte a kezed?
nem, azzal ébresztett gyere, menjünk vagyünk cipőket
5 perc és kész vagyok



---



ha az urad MAJDNEM vétett,mert nem bírt a hömpölygő nyomuló p....naszaggal, hagyd a lelkét a picsába, utáld bátran. kétóránként hajítsd ki a táskáját, közben zsákmányold ki a testét, használd egész nap.
utána utálhatod még tovább. jó szórakozás, mélylelkűeknek.

Ringlispíl

Lúúú lányom a párja inkább pasifilmekbe, mint kisvárosba való autójával jött haza.
Utálom a feltűnést, de időnként elszórakoztam rajta. A nézelődésben volt aki elesett biciklivel, volt aki szájában megállt falattal forgolódott. A bátran közelebbhaladóknak Lúúú adott válaszokat a kérdésekre, lehetett megnézni, ismerősöket szívesen elvitt egy körre még ismerősebbek vezethettek is.
A harmadik nap nevetett fel: Olyan vagyok most anya, mint az Örökség c. cseh alapműben Bogumíl Sztészkál. Tessék, tessék gyertek csak üljetek fel mind sorban, vettem nektek ringlispílt :-)

Igen

Igen, jó lenne, ha nem azért olvasgatnál, hogy eme felszínes és töredék információkból analizáld a pszichém, erre irányuló csekély tudásod alapján.
Jó lenne, ha nem gondolnád, hogy bármibe van - volt beleszólásod.
Jó lenne, hogyha mindenki tudná, hogy hol van a helye.
Jó lenne, hogyha nagyon jól észbe lenne vésve, hogy a papírkosarat, szennyestartót használjuk  - de felkeressük, s nem tartjuk magunknál. A lelkit is.
Többhöz kevés.
Jó lenne, ha megtanulná mindenki érteni a szavakat. Ha felszínes ismeretség alapján  nem tulajdonítanánk magunknak nagyobb jelentőséget, mint amennyi van. Hogyha saját érzelmeinket nem vetítenénk rá a társalkodópartnerünkre, úgy továbbítva, mintha ő érezné.

Igény szerint folytatom.

tahó úriemberes

Van egy férfi. Úri.
Vagy mégsem?

Csak egy nő leszáll a bringáról a sarki benzinkútnál, hogy fúj a kerékbe levegőt.
Fogja félkézzel a biciklit, közben tekerné le a szelepsapkát, de nem igazán sikerül. Közben a kompresszor mellé család érkezik, mord férfi, fáradt televanafasza asszony is kiszáll, gyerekek a hátsó ülésen.
Tekerd le a szelepsapkát - mordul az ember az asszonyra - majd bámulja, hogy én nem tudom letekerni a bringáról az enyémet, + tartom a bringát, a + gombot, amivel a levegőt fújja a szerkentyű már el sem érem.
Tekerd már le hallod???? Mordul randábban az asszonyra, majd leguggol, s letekeri az én bringámról, majd a gombot is nyomja.
Elnézést kérően nézek a feleségére, majd megköszönöm a segítséget többször is, és elhúzok onnan víz irányába, ahol majd a pofám égése is hűl. Az enyémé.

párbeszéd

(csajok nehogy leírjátok megjegyzésben ha kitaláltátok kivel) DD

.....! (megszólításom helye) adsz pénzt tankolni?
kénytelen vagyok
nem...csak ha nem, kénytelen vagyok akkor leszopni a kutast



és végre röhögünk.

hangnélkül, avagy értjük egymást faszikáim

a sarki spárból gyalogoltam haza az út közepén, jobbanmondva baktattam, pár méter hazáig... ugyanott szembejött egy gebe kifényezett, öntudatgóc cigánygyerek krákágyélos cipőben, azzal a kifelé fordulós jellegzetes defaszacsávó vagyok, le vagytok ti szarva magyarok járással. aztán mikor odaért, körbekacsázott, engem. dudorászva, foghegyről.
na aztán mikor végzett ezzel, a körözéssel, akkor ránézés nélkül napszemüvegben úriasszonyhoz méltóan kis résen, de jó messzire kiköptem balra.

párbeszéd

- lehet, holnap felakasztom magam.
- na miért?
- unom. unom az életet. nincs benne, csak fájdalom.

odajön, végigsimítja a lábfejem - na azért más is volt benne, pl. körömlakkozás, úgy látom.


ez a fasz nem vesz engem komolyan.

papás

azt mondtam neki valamire:

az isten bassza meg!
mire ő: ezt mondhatod, de soha ne káromkodj


:-)

Te

édes nagy bozontos farkaskutya... ezerszer láttalak az ősz szakállas gazdáddal. Láttalak mellette baktatni, láttalak vele virágágyásban aludni, bolt előtt várni, földönfekvő részeg gazdához ha közelített valaki, csúnyán morogni. és a gazdád a majszos szakállas bácsi - aki inkább nem evett csak szájkosarat tudjon neked venni mert muszáj volt - amit végül sosem tett Rád - mert hőség van s tudj rendesen lihegni - a bácsi ezért pár nap elzárást is kapott - de akkor sem kínzott vele - ahogy megosztottátok a kis kiturkált kajátokat - mindig szeretettel - sajnálattal néztelek benneteket. reggel a bácsi talán a szokásosnál is vérerebb szemmel nézett - s megkérdeztem tőle hol hagyott? azt válaszolta - meghaltál - hogy ástál magadnak egy gödröt, belefekdütél, s meghaltál, te meghaltál s hogy ő ebbe beledöglik - és akkor elkezdtünk sírni...és most is rád gondolok - és nagyon sajnálom, hogy nem láthatjátok többet egymást

a haláloddal is jót tettél - egy másik menhelyi kutyusnak, akit a bácsi választani fog, hogy ne legyen olyan magányos

de Téged akkor szeretni fogunk, s mindig könnyes szemmel fogok Rád gondolni

Jobbak vagytok Ti soksok embernél

Szia Farkaskutya - tudod én vagyok az, aki ha ácsorogtatok, mindig odament, s félve megsimította a fejedet.

:-(

Sírtatok már  a posta előtt öreg majszos csavargó vállát ölelve mert meghalt a kutyája?
Én igen. Ma reggel.

mégis büszke vagyok

a lakótársaim nagyrészére, úgy értsd városszinten

szóval az úgy volt, hogy megérkeztünk a színház elő a parkolóba, ahol várt minket két házaspár ... Blue a fekete ruhában szálltam ki, arany-zöld  papuccsal, zöld fülbevalóval, s gengsztermód lenyalt, arcból is hátrazselézett hajjal...lazaságomhoz szokott Tné mikor kisebbre csukta a száját megkérdezte: Oszt" a Zuradnak hány napi munkája a mai külsőd? DDD mondtam néki, nem úgy van az fasszonyság, - és meséltem neki Blue A4-es borítékjairól :-)
Azután a színházkapuban polgármesterünk lecsókolta az általa jól ismert házaspár két tagját, én derékmeghajtásos kézcsókot kaptam... de ebben a pillanatban a két asszony ordított: nyugi, régebben nekün k is kezet csókolt, már csak ez jut :-)  itt aztán a másik asszony egy viccet megeresztett arról az emberről, aki nem volt hajlandó kezet csókolni a Pápának mert azt mondta, ő csak annak csókol kezet akit meg is basz.
Utána Tné férje a felhalmozott nézőknek szánt kb. 1000 db fehér takaróra bökött: Kérek a hölgyeknek három takarót. Fehéret, ha lehetne D.
Ezután már csak a Kiscsennél kb. 4-5 évvel fiatalabb kis jegyszedő srác bámult a pofámba, hogyaszonnya: de édes vagy... (pedig még meg sem nyaltál fiam, leülhetsz-ezt itt csak elmosolyogtam) PK ezen a ponton dermedt le, hogy előrébb kellett tolni.
Az Experidance-nek sikerült minden másodperc figyelmem lekötni, még amikor elkezdett esni akkor is... de után felgyúlt az ég, dörgött villámlott, tehát megkérték azt az ezer nézőtt, finoman volnuljon el. Kezdem pánikolni az esetleg kitörő pániktól, de itt jött a büszkeség: a kitörő viharban városunk ezre úgy vonult le, olyan csendes kacarászással és mosollyal a zuhogásban, hogy még csak egymáshoz sem ért senki.
Büszke vagyok, na.
Ezek után vastagkolbászért kezdtem el jajveszékelni, mivel a közeli egységben nem volt (milyen hely is az?) akkor Gy. elment az éjjelnappaliba kolbászért, T. a pékség ablakát verte be és hozta a langyos kenyeret :-) szóval eltöltöttük az időt hajnalig ....a kis feketében, lilahagymával :-)

papás

Kiscsen a Balatonnál volt rövid ideig, megoldotta, hogy el bírják lopni a holmiját, mindent - az asztalon hagyta a táskáját, ő meg táncolt.
Utána beszéltem vele én, hegyibeszédet az elővigyázatosságról ésatöbbi.
Majd beszélt vele a Mama, finomabban nálam.

Majd a Papa kérte el  a telefont, s beleröhögött: hogy vagy Lánykám? Na látod, én nem azt akartam kérdezni mint a tobbiek ... csak hogy hogy vagy. Meg el akartam mondani, hogy mindíg várlak ... nem, nem azért mert Te szoktad levágni a körmom. Szóval van valamire szükséged, küldjek pénzt? mert ezek csak baszogatnak Téged, hogy szépen mondjam. /blablabla/ Na jó, akkor elköszönök, és várlak.
(utolsó bekezdést, figyelmesen, rejtett tartalma van D)

tehát vigyázz nagyon magadra, és mindenre, de ezt úgyis tudod.

Majd kinyomta a telefont, röhögött egyet és azt mondta: na jól lebasztam én is figyeltétek? :-)

mondatkák máról

szia Rita!
szia itthon vagy?

(AHA BAZMEG)

piacon, az előttem álló és a piacikofa között

lemérné ezt nekem?
hát persze, hogy le. azért vagyok itt. vagy mit gondol utálok otthon lenni?

(itt viszont felröhögtem)

párbeszéd

meglátom az apámat a második jelzőlámpánál, seggel a házuk felé a háztól úgy másfél kilométerre, orral ellenkező irányban, átüvöltök hát neki

- szia Papa! hová mégy?
- nem megyek én sehová

párbeszéd

párbeszéd heveny vállfájáskor tegnap este masszőrgyurival


Szia Gyuri! Mikor lenne egy kis időd?
Hát ahogy a hangodon hallom, úgy félórá belül.

romantika - oldalra kiköp -

Azt most nem részletezném, hogy úszódressz helyett pk fürdőnadrágját hajítottam nagyvonalúan a táskába - azért nem, mert mégis találtam egy fekete bikinit a táska aljában ottmaradva -
szóval te idióta szőke állat igen, ha te óbégattál felmosónyéllel a kezedben a gyulai lakat utcában reggel, akkor te vagy az - itt izenem amit utcán nem mondunk - te egy beszélő állat vagy - tehát egy idióta szőke állat felbosszantott, mikoris leparkoltam, de a vonalra ... ő meg mellém - én telefonáltam, ő pedig kvűlről verte az ablakom, s óbégatott, hogy nem tud kiszállni tőlem! kérdeztem, már hogyne tudnál kiszállni, hiszen kint óbégatsz, rosszul aludtál? Blueval beszéltem, tehát megkértem, haggyonlógva, a rendőrséghívás ígéretét nyomatékostva az úttest közepén nyomkodta a telefont - hát kiszálltam egyéb lazulási dolgairól is érdeklődni - apám a kórházban várt, pedig kíváncsi lettem volna mit szól a rendőrség egy ilyen dologhoz, de idő híján vagy 20 cm-rel arrébbálltam...
na elég az hozzá, hogy idegi alapra helyezkedtem, és mikor hazaértünk, muszáj volt elmenni úszni. fedett uszodába. ennek különös jelentősége van a romantika esetében, majd mint látjuk...
szóval úszok, s nézelődök - vékony pasi, háromanyányi asszonykával - kézenfogva ereszkednek fel, s alá... a magamfajta szalmaözvegy elérzékenyült ennek láttán, s tovább figyelt. a páros a medence mellől úgy két méterre elhúzott két nyugágyat, a férfi lefeküdt, a nő ült, és helyezkedett. turbékoltak, úgy láttam. majd a nő elővett egy szemüveget : nocsak - gondoltam - hát szemüveggel kell keresni? de akkor előjött a romantika - a nő a szemüveg után egy kisollót vett elő, s elkezdte a pasi körmét vágni a lábáról, mely pattogott a medence mentén. és akkor én húzzak úszósapkát. és akkor lépjek rá. és akkor romantika.  hát fújjj !!!

vacsora

egy baráti családnál, akik régebbel elújságolták, hogy a kislány (5 éves) óvódai tanítás szerint étkezés előtt imát mond.
vacsora előtt hát következett az ima. a szülők nézték nagy komolysággal, én félig megakadva, mikor is meghallgattatott:

Édes jó istenem! Hogy adnál nekem egy szép új cipellőt !!

Kellő röhögés után megdicsértem, miszerint igazi nő lesz belőled, továbbá az ilyen ima valóban ér valamit.

tanítások

A mai nap két tanítása:

1.   Ha a bugyidban diszkomfortérzet van, az első pisilésnél kiderült, hogy a tangád fordítva van - belül a csipke : nyom, mintát rajzol. Fordítsd meg.

2.  Hiába próbálod, hiába kapkodsz, semmiképpen nem tudsz tűzőgéppel rágyújtani.

egy másik Kiscsenes párbeszéd

... nem tudom mikor fogok majd végre hazaérni, mert ha vége lesz a rendezvénynek, állófogadás következik

na akkor figyeld kinek fog állni

Párbeszéd Kiscsennel

Anyám, a blúzodnak figyelemreméltó a dekoltázsa
Igen, meg is figyelték többen
Anyám, ennek a blúznak gyakorlatilag nincs eleje

Muppet

Ha az ember pasija a munka hőse, és csak péntekenként dzsal haza, akkor elmondható az estéről az a mondat, mely gyermekkoromban ragadt belém, a Muppet showból, egy öreg tata mondta a másiknak:

"a feleségem nem tud főzni, de tegnap este még ő is odakozmált!


vaníliapuding főtt tudjátok a piskótára és az eperre - önteni - kellett - volna

az ajándék

Kiscsen mint tudjuk nagyobb városban éldegél, ezért megkértem, vegyen helyettem valami szép ajándékot F-nak, szülinapja lesz. Legyen kb. ékszer, előtte hvjon fel az üzletből, mit lát. Nekem időközben a fodrász zúgatta a fülembe a hajszárítót. Jön a telefon: Anya, meg is van. Fél perc kellett csak dönteni, nem hívtalak, megvettem. És mi az???

Egy pamutszálón lógó farok színezve, 13 volt, mondja a gyermek.
Micsoda? kérdezem bagolysszemmel, de akkorával, hogy Böbe azonnal kikapcsolta a hajszárítót.
Micsoda??? Mit? Mit vettél? Farok színezve??? Milyen farok??  Emberi? vagy lófarok? vagy fasz? Hülye vagy Te????  de ő meg csak röhög, hogy hülye nvagy Te, s elmondja mégegyszer:

Pamutszálon lógó Swarowsky medve.

Bádogvitéz

az, aki tegnap meglát egy nőt (csak) sortban vállpántosban, aki épp behajolván felveszi a macskáját a földről a gyorsabb haladás érdekében. Bádogvitéz itt bagollyá változik - kopasz fejével, pödört bajszával, kormánymögé szorított hassal kihajol a piros Matiza ablakán  s nagyot ordít: húúúúú

Meg lehet

szavazni, mit kukorálkoltam össze, amikor kimentünk a kolléganőm kertjébe cseresznyéért, s ő azt mondta:

Nézzük az unokámmal a kazánházajtót, bent van a sikló meg a kissiklók, várjuk hogy kijöjjenek

vááááá

voltvan

egy kis fám, amelyik beteg lett, és lehullott majdnem az összes levele. levittem anyáékhoz az udvarra, ahol tökrendes volt főnöknőm eljött és megmetszette, s azt mondta talán magához tér.
tegnap a papa vigyorral közölte, hogy jönnek ám a kis hajtások kis levelek, nézzem meg. és akkor a mama meg elárulta, hogy a papa napjában többször, ahogy dzsal a nap, rakosgatja jóhelyre az én fácskámat át - és akkor teljesen meghatódtam, de annyira nem, hogy megköszönjem, csak mondtam, tök jó és megsimogattam - a fát, a papára meg akkor már nem haragszom :-)

Spáros akció

Túró Rudi, hétdarabos. Az elmúlt héten vettem háromszor, akció ordítós plakát volt fölötte tehát akció: 480.-

Ma reggel keresem ott, nincs. Megyek a rendes polchoz, árcédula: Túró Rudi 7 db-os 399.- Ft.

Hát nem is pénzügyileg, de hülyéneknézésileg a jó szájbavert Anyátokat!

nem mindig lopnak

derült ki élesen...
Lauval bementünk a Spárba, rendesen elbóklásztunk, vigyorogtunk.
Kifelé haladtunkban rámeredtem a bringájára, s hitetlenkedő hangon megkérdeztem:
Lau bazze te az egész táskádat mindenestül kinntfelejtetted a biciklikosárban? Gratulálok!
Bíztam benne, hogy nem veszed észre. Válaszolta a rend bajnoka.

Én meg csodálkozom, hogy ottmaradt - tudjátok már láttam magam előtt ahogy ellenkező esetben berohangáltunk volna minden helyre ahol aznap járt, visítozni fejhangon, hogy: nem hagytam itt a táskám????
Meghogy a kurva életbe a buxám, a napszemüvegem, a telefonom, hogy rohadjon meg a tolvaj.
Ahha.

a

mozgalmas és fárasztós hétvége után zárásként a következő történt (jelzem, úgy röhögtem, hogy elő kellett venni az asztmasprét mert befulladtam)

van már vagy este 10 ki ki tevékenykedik mivel egész nap nem voltunk otthon, én spec a kanapén fekve tevékenykedtem a távirányítóval.

egyszercsak óriási durr csatt zörgés, törtéshang, részemről jézusommitörténtordítás, pk részéről a büdöskurvaistenbasszamegeztaszart, majd tényordítás kifelé, miszerint a körmét vagdosta úgy, hogy a buditetőn ült, ami egyszercsak gondolt egyet, s megadta magát, porcelánféle, az embernek nem vágta le a farkát, viszont nagyot szólt...

na én már ekkor kezdtem a röhögést, Lau az emeletről csörtetett lefelé a zűrzavarra... mikor pk kijött a budiból, kezében a fél tetővel, s az étkezőasztalra úgymond baszta, s kiadta az ukázt - pont ilyet vegyél, itt van az asztalon, akkor én üvöltöttem nyerítve, hülye vagy? vedd azt le onnan azonnal! mire ő: miért?
miért? zsák lófaszér bazzeg, aszonnya ő megint: vagy nem takarítod rendesen a wécét????

kész.

és megint a jóreggelt

Tegnap hazajövet Anyuék előtt forgolódtam, aholis a szomszédjuk a viszonylag nagy fűbe kifektetett néhány autógumit. Nem láttam. Na, a ráhajtással még nem volt gond, viszont mikor tolatni kezdtem, letépte az első spoilert, hát mit mondjak óvatosan kellett hazamenni… s szomszédot, szerelőt riasztani. Pk-t ugyan felhívtam telefonon, de a beszámoló közepén bizony letette a telefont J Bár utóbb azt mondta, nem haragszik.

Na aztán reggel fél hétkor eccsém, felcsengetett a fűnyíróember, hát értelmes egy beszélgetés volt, kaputelefonon szigorúan:

Lenyírtam a füvet

???? (kiküldött?)

De a K. utcai házatoknál nem tudtam, hogy az udvaron is van

Nem érdekeeeel… de akkor végülis mit nyírtál le? Ha nem tudtam most itt honnan tudod hirtelen?

Na visszamegyek.

Jó, viszlát.

PK hazajön ma? Igen, éjjel, de nem ajánlom, hogy ébresztőt tarts reggel.

Na nem akarok én. Csak kérdeztem.

Ahha.

…és azzal a főttojással amit otthonfelejtettem reggelirehozom gyanánt szóval azzal azóta a macska gurigázik

jóreggeltes

a balfaszkodsá folytatódik, amolyen csenesen

reggel kitámolyogtam az erkélyre a kapuccsioval, s szokás szerint az erkély szélére raktam (volna) a poharam, hűlni.
persze, elé raktam álmos pofával, így az imént törölgettem le a lábamról, szoknyámról a löttyöt.

az istenbasszameg alapon megvolt.

Jóreggelt!

ügyes

Adva van az asztalomon egy pohár kapuccsino s egy ugyanolyan pohárban apró.
Gondoltam, hogy az aprót beborítom a fiókba.
Figyelmes lévén a kapuccsinót borítottam be.
Az imént mosogattam el egy szemüvegtokot, a gémkapocstartót, s egymillió kulcsot tokostul.
Az istenbasszameg alapn megvolt.

:-)

Bossunk külföldön volt egy nagy nagy tudományos rendezvényen.
Felvételeket is készítettek. Olyan volt mint egy perzsavásár, sokféle nyelven beszéltek.
A magyar szekció felől többször felismertem az "anyád picsája" kifejezést.

Áginakos

Ági, köszönöm, hogy megleptél Velúrral. Igen rámosolyogtam, hiszen ő a főcsaládtag. Tudjátok egyszer láttam egy Chevy Chase filmet, s talán teljesen indokolatlanul röhögőgörcsöt kaptam, de olyan asztmás, befulladós, Ventolinbefújó keresőst! Mardellost!

Az egyik családhoz megérkezett egy nagy rakat balfasz, a sor végén egy nagy orrából szájából csulalógató óriási kutyával. Bemutatta sorban az összes családtagot, majd mikor a kutyához ért: Íme, családunk büszkesége, Takony!

Jóreggeltes

Kezdésnek bementem a Spárba reggeliért és rágóért. (ott eszembe jutott, hogy a napozószivacs otthonmaradt, visszamentem)
Kifizettem a cuccom, már az ajtónál jártam, mikor utánam óbégattak, hogy otthagytam a táskám... köfi!

A parkolóban beültem az autóba, nagygáz, késővanbazmeg, a kocsi hátraugrott vagy másfél métert, valami érzékcsalódás folytán úgy éreztem fel is emelkedett - automata s hátramenetben maradt köfi, hogy nem jött mögöttem senki és bringás sem

Ezekután elmentem befizetni a TV díjat, kiugrottam sebesen, kiesett az ölemből a telefon a betonra- felvettem, kurvanyád, - tessék - tolta elém a nő a papírt - elővettem egy tollat - nem kell aláírnod, mondta, mire én visszatoltam elé, hogy ja, de akkor azt is mondta, hogy azért az még a tiéd, tedd el.
Köfi.

Vissza az autóba, s azon gondolkodtam, hogyha így indulok biztos nincs e senkinek veszélyben az élete, vagy valamije, amíg célba nem érek...

Az, hogy még berohantam a tisztítóba és az ajtóra ki volt ragasztva - azonnal jövök! - az már nem is számít, egyáltalán nem számít.

Most lassan megveszem a második kapuccsinom, és várok, elinduljon az agyműködésem, ha egyáltalán bír.

emlékezős

Zoli műhelye Anyáéknál volt, nagyon nagy volt az élet :-)

egyszer Anya kijött és közölte: gyerekek, ez mégsem járja - nyitva az ablak, rövid idő alatt 48 bébetűset számoltam össze.

ekkortájt volt, hogy éppen Béla volt nálunk Ági nem az a Béla, hanem a Szalai.

mi a kicsi Lauval a hintaágy körül sertepertéltünk, Béla benn e ült, Zoli is kóválygott. Egyszer csak átjött a szomszédból Katónéni ... Béla feltűnő udvariassággal köszöntötte keziccsókolommal, a hogyléte felől is érdeklődött ...

majd foga közt szűrve hozzámszólt: Mi van bazmeg nálatok forgatják a Jurassic parkot?

nyihaha

Tegnap este megkérdeztem pk-t

vacsoráztál már? mit?

répa volt bundában

részemről nyerítés, részéről leköcsögözés

Lau kommentje egykedvűen: téli étel

aztán

ma még eszembe jutott az is, amikor általános iskolások voltunk

gyakorlati órán a gyakorlókertben Zoli alaposan megdobálta paradicsommal a tanárnőt.
Papát behivatták az iskolába, ott a tanárnő elmesélte neki, s javasolta, pofozza meg.
Papa mondta a tanárnőnek, miért nem pofozta meg magának, mert ő nem híve a késleltetett reakciónak, mert hogy venné az ki magát, hogy ő így néhány nap múlva hazamegy, pofonvágja, majd közli, hogy ezt a napokkal ezelőtti akcióért kaptad, kisfiam...
De azért mégis szólt valamit Zolinak, hogy meglegyen a pedagógia is, egy könnyítő kérdést feltett:
UGYE kisfiam véletlenül találtad el a tanítónénit?
Nem Apa. Direkt így akartam.

este

felhívtam pk-t

azt mondta: ne haragudj nyuszika, nem tudunk most beszélni, tárgyalok
én meg azt mondtam: na be ne szarjál már

és a feltörő röhögésére tettem rá a telefont.

Szia!

Mondtam reggel Enikőnek, aki a folyosón sietett. Hátranézett visszaköszönni, s azonnal neki is gyalogolt az üveges szekrénynek. Szép - nem szép - de felröhögtem.

Mert alapjában véve vidám természetű vagyok.

Áginak

Van egy rénszarvas.

Pulóverben.

A műhelyben ült a satupadon, régen, nagyon régen. Zolinál. Fernanda adta, akkor. Rögtön.

A szarvassal aludtam, szagoltam… Műhelyes Zoliszaga volt, ha akarom ma is érzem, a hálószobában ül most.

Sűrűn emlékeztet arra a pár éjszakára, amikor Zoli még a fagyasztóban feküdt. Próbáltam én otthon lefeküdni, de amikor éjjeledett, bolygó hollandiként vettem Laurával a pizsamára pulcsit és mentünk hozzá. Az öcsödi temetőbe a ravatalozóig autóval, utána felültettem az épület oldalsó kisablakába a szarvast, s szóltam Neki, eljöttünk, hogy ne legyél egyedül, ne félj, sötét van. És nem féltem, mert tudtam hogy ott van Ő is.

Én aki éjszakára betámasztja székkel az erkélyajtót. Úgy éreztem, nem lehet egyedül s ha meg kell védjem, ott vagyok. Anyáék máig nem tudták, letiltottak minden magánakciót, nem mehettem autóval bárhová csak titokban, nem akarunk még egy halott gyereket, mondták, ha megneszelték, hogy készülök valahová…. Ha tudták volna a szembejövő autót amelyik előzött és levitte közben a visszapillantó tükröm – biztos ők védtek meg akkor is. Azóta is, számtalanszor.

Tudod, emlékképek jöttek fogmosás közben reggel – a búcsúztató – ahol a végén a Queen zenéjére – we are the champions – többszáz motoros húzta először finoman, majd ezerrel a gázt hétrét görnyedve, majd a zenével egyidőben hirtelen abbahagyva – hirtelen iszonyatos csend lett – szétrogyasztó halálos csend – s szerintem mind tudtuk, hogy most van vége. Hogy most még vele lehettünk, de ez volt az utolsó amit együtt csinálhattunk.

Ha nem Zolival lettünk volna még el is vigyorodom – mert ekkor érkezett szokás szerint késve Jerkovics Ügyvéd Úr talpig fehérben, letette a virágját, meghajolt és hátrébb állt.

(Jerkovics Úr alias Jerkó Papa, Öcsém szerint Putricelli, avagy Sanyibazmeg) rendelkezett egy Mevcédesszel /raccsol/ amit Zolihoz hordott javítani s igazán büszke a járművére.

Öcsém utálta ha az utcán autó töfög. Egyszer kedvesen érdeklődött tőle: Sanyibazmeg! A te szarod bömböl az utcán? Igen – mondta Sanyi büszkén. Na akkor állítsd meg a motort, mert kivágom innen. De most és gyorsan. Sanyi valami mondatba kezdett: de… Nincs de. Menj! Mondta Zoli. És Sanyi ment. Leállította. Meg bocsit kért. Mi meg csak estünk a röhögéstől.

Szóval akkor a Papa felállt, odament az asztalhoz, s magához ölelte az urnát – a tömeg kettényílt – a Papa a biztonsági övvel  becsatolta maga mellé – s ketten hazamentek – utoljára.

Akkori Polgármesterünk mondta, hogy jájj, hát hétfőre volt megbeszélve Zolival, hogy megyek. Az utcán találkoztam vele, tette be Fernandát a kocsiba a kicsinek sáros volt a cipője… ejjnye ezek a gyerekek – mondta Z. összebasznak mindent. És bírtunk röhögni.

Az álmok – éjjel megint zuhantam – de ahogy mondtam, már nem kellett lenéznem, pontosan tudtam ott lesz. Éreztem is hogy puhára esem, csak akkor néztem hátra – nem ellenőrizni, hanem azt mondani, köszi. Akkor ő mosolygott mint mindig ilyenkor, letett, és azt mondta, na menj.

  

Én meg megyek. Pontosan addig, míg kellek. Van ahol szükség van rám. De tudom, várnak. Sokan várnak ott. Jó lesz. De nem most.