2011. november 14., hétfő

udvarias

Gyomán mivel a járdán nem volt senki, kiugrottam az autóból, s berohantam a lottózóba: jónapotkívánok valaki meg tudná mondani hol van a Berzsenyi utca?

szőrös ember kicsoszog, s felveszi a fal mellől a bringát: elvigyelek????

papás

Papa:

bevonulnak ezek a politikájukkal kérlek mindehová - a női wécétől az állatkertig.




Majd pedig Kiscsennek címezve:   Drága lánykám - az új körmeiddel simán be tudtál kanyarodni a sarkon?
Igen, viszonylag könnyen Papa. Tudod, ha nem ment volna, reszelek le belőle.

karácsonyí áhítat

karácsonyi áhítat és a biztonsági őrrel való kommunikálás pedig folytatódott hétvégén...

először is egy akciós mikulásvirág megvásárlásával ... amikor kivettem a celofánból a virág tövénél fogva, kijött gyökerestől a cserépből, beborítva a konyhát földdel, meg hát a körmeim alját is... újra betömögettem a cserépbe földestől, kis káromkodás, takarítás, s indulhattam is masszázsra.

másnap már jobban lógott, mint egy kókadt fasz ... elindultam hát virágföldért...gondoltam lesz kis zacskóban, a harmadik helyen, a pennyben volt, húszliteres. nagy levegőt vettem, s felhajítottam a pénztári szalagra, s már ott is volt a múltkori biztiőr, röhögve, hogyaszonnya: na most hogylesz keziccsókolom? se kocsi, se kosár, meg gondolom nehéz és én viszem ki? :-)  nem, nem, ezt most azértis én viszem ki... és kivittem, amikor felmértem, hogy a jobb oldali ülésre nehéz lesz bedobnom, hát a vezető ülésre tettem, majd pedig ráültem.  talpig illetve combig kis feketében :-) úgy éreztem magam lányok, mintha kamiont vezetnék.

pedig dehogy.