Érte égnek körülöttem.
A lányért, aki mindig belelátott a mókusos pólójába.
Nyúl, nyulak szaladgáltak körülöttem tegnap hazafelé... mit nyulak, nyúlcsordák - Te küldted őket elköszönni...
Ma talán már képes leszek sírni is, hogy kijöjjön belőlem ami fáj.
Tegnap csak csendes mosollyal néztem a nyulakat.
s jöjjön a közhely: csak az hal meg, akit elfelejtenek. élni fogsz.
1 megjegyzés:
Élni... mert mi úgy akarjuk!
Megjegyzés küldése